Wiki Magyar 2024
MagyarDeutschEnglish

A történelem legnépesebb városainak listája

Wikimédia-listaszócikk

A történelem legnépesebb városainak listája időrendben sorolja fel becsült népességük alapján azokat a településeket, amelyek a saját történelmi korszakukban a világ legnagyobb metropoliszának számítottak.

Guardian lista

szerkesztés

A The Guardian újság egy 2016-os cikke négy, a téma kutatásában nevezetesnek számító tudós munkáját összegezte.[1] A becsült népességadatok, és így a lista szereplői is sokszor nagyon bizonytalanok, de egy alapvetően egy jó képet fest arról, hogy a különböző történelmi korszakokban hol helyezkedtek el a világ legnagyobb népességtömörülései. A lista készítéséhez felhasznált összegzések, Ian Morris, G. Modelski és T. Chandler munkái a Kutatások eredményei fejezetben olvashatóak.

ÉvVáros[1]KépNépesség (fő)[1]Mai országLeírás
Kr.e. 9400[2]Jerikó 2000-3000[2]  PalesztinaA mai város helyszínén elsőként a Natúf-kultúra lakosai telepedtek le a Kr.e. 12.évezredben. A Jordán-folyó mellett virágzó öntözéses gazdálkodás alakult ki, ez tette lehetővé 9400-ban Jerikó megalakulását. A történelem első városát 3,5 m magas falak védték, kétszintes házai vályogtéglákból épültek, és földműveseken kívül már papok, kézművesek és kereskedők is éltek a településen.[2]
Kr.e. 6500Çatalhöyük 5000-10 000  TörökországAz Anatóliai-félsziget déli részén kialakult Çatalhöyük lakosai részben földművelésből és állattenyésztésből, részben még vadászatból éltek. A szorosan egymáshoz tapadt házak lakórészeit a tetőn keresztül, létrák segítségével lehetett elérni. A városlakók életében nagyon fontos szerepet játszott a művészet, szinte minden épület falát festmények borították és rengeteg szobor is előkerült az ásatások során.[3]
Kr.e. 5000Tell Brak 4000  SzíriaTell Brak városát a Halaf-kultúra lakosai alapították a felső-Khabur-síkságon. Fekvésének köszönhetően az asszír és a levantei térség közötti kereskedelem legfontosabb csomópontjává vált, lehetővé téve a különböző kultúrák technológiájának és művészetének keveredését. Vallási jelentőségét az itt található Nagy Szem Templom adta, ami zarándokok tömegeit vonzotta.[4] A város hanyatlását az Akkád Birodalom előretörése hozta el.[5]
Kr.e. 4000Uruk 5000 - 60 000[6]  IrakAz ókori Mezopotámiában kibontakozó sumer civilizáció korai szakaszának legnagyobb városává Uruk városállama vált. Lakosai a világon először alakítottak ki írásrendszert, ékírásuk segítségével örökítették meg az ókori irodalom egyik legnagyobb hatású művét, a Gilgames eposzt is. Az öntözésen alapuló mezőgazdaság működtetése már nagyfokú szervezettséget igényelt.[6]
Kr.e. 3800-3700Dobrovodi10 000  UkrajnaErdély keleti részétől a Dnyeperig húzódott a cucuteni kultúra területe, amelynek középső, Kr. e. 5000-től 3500-ig tartó időszakában a fejlett mezőgazdaságnak köszönhetően a lakosok a korban óriásinak számító, akár több tízezres népességű településeket hoztak létre. Ezek többnyire ovális alakú, rendkívül sűrűn és koncentrikus körökben beépített városok voltak, a házak többnyire sárral tapasztott vesszőfonatból készültek. Dobrovodi a Dnyepermelléki-hátságon jött létre, egy 250 hektáros területen.[7]
Kr.e. 3700Eridu 6000-10 000  IrakEridu a sumér civilizáció egymáshoz közel épült városainak egyike volt, Uruktól körülbelül 60 km-re délre feküdt az Eufrátesz partján. Kedvező fekvésének köszönhetően a földművelők, a nomád állattenyésztők és a folyóparti halászok kereskedelmének központjává nőtte ki magát. A település az Enki istennek szentelt templom (zikkurat) köré épült.
Kr.e. 3600-3500Majdanyecke 12 000-

46 000[8]

  UkrajnaMajdanyecke Dobrovodihoz hasonlóan a cucuteni kultúra városa volt, szerkezetében és épületeiben is nagyon hasonló volt a kultúra többi nagy településéhez, 270 hektáron terült el. Legnagyobb házai 2 emeletesek voltak. A város maradványait magnetométeres vizsgálatokkal fedezték fel. Ahogy a többi cucuteni város esetében is történt, saját lakosai Majdanyeckét is 75-80 évente felgyújtották, majd újraépítették.
Kr.e. 3600-3500Taljanki 15 600-

21 000

  UkrajnaTaljanki is a cucuteni kultúra nagyvárosainak sorába tartozott, a négyszögletesebb alakú, középen egy üres területtel rendelkező település 450 hektáron terült el. A Taljanka-folyó és egy kisebb patak összefolyásánál épült fel. Az, hogy mi okozta a társadalmát tekintve egalitarizmuson alapuló cucuteni kultúra hanyatlását és eltűnését, még vita tárgyát képezi, egy elmélet szerint a lehűlő és szárazabbá váló klíma lehetetlenítette el a mezőgazdaság addig folytatott formáit.
Kr.e. 3500Abüdosz 20 000  EgyiptomAz ókori egyiptomi civilizáció korai időszakának egyik legjelentősebb városa Abüdosz volt, a város Felső-Egyiptomban, a Nílus nyugati partján feküdt. A város határában fekvő Umm el-Kaáb nekropolisz a korai fáraói dinasztiák legfontosabb temetkezési helye volt.
Kr.e. 3100Memphisz 20 000  EgyiptomAz Alsó- és Felső-Egyiptom határán fekvő település az Óbirodalom időszakában élte virágkorát, ekkor az egyiptomi civilizáció kulturális, politikai és tudományos központjaként szolgált. Számos másik uralkodó mellett Dzsószer fáraó is Memphiszből kormányozta országát és itt épült fel piramisa is.
Kr.e. 2500Lagas 60 000  IrakA sumér civilizáció jelentős városa első virágkora idején volt a világ legnépesebb települése. A Tigris és az Eufrátesz találkozásától északkeletre fekvő városállam a Ninurta istennek szentelt zikkurat köré épült. Pusztulásához Umma és Uruk egyesült erőinek támadása vezetett.
Kr.e. 2400Mohendzsodáro 40 000  Pakisztán
Kr.e. 2300Ningírszu 80 000  Irak
Kr.e. 2250Agade 35 000  Irak
Kr.e. 2100Ur 100 000  Irak
Kr.e. 1800Mári 60 000  Szíria
Kr.e. 1650Avarisz 100 000  Egyiptom
Kr.e. 1360Théba 80 000  Egyiptom
Kr.e. 1300Yinxu 120 000  Kína
Kr.e. 1200Per-Ramszesz 160 000  Egyiptom
Kr.e. 1000Lojang 100 000  Kína
Kr.e. 900Hszian 125 000  Kína
Kr.e. 700Linzi 100 000  Kína
Kr.e. 650Ninive 120 000  Irak
Kr.e. 500Babilon 200 000  Irak
Kr.e. 479Srávasztí 900 000[9]  India
Kr.e. 460Rádzsgír 36 000[10]  India
Kr.e. 300Karthágó 700 000  Tunézia
Kr.e. 200Pátaliputra 350 000  India
Kr.e. 100Alexandria 1 000 000  Egyiptom
Kr.u. 200Róma 1 200 000  Olaszország
Kr.u. 500Konstantinápoly 500 000  Törökország
575Ktésziphón 500 000  Irak
600Chang'an 600 000  Kína
800Bagdad 700 000  Irak
935Córdoba 450 000  Spanyolország
1100Kajfeng 1 000 000  Kína
1160Fez250 000  Marokkó
1180Polonnaruva 250 000  Srí Lanka
1210Merv 500 000  Türkmenisztán
1300Hangcsou 1 500 000  Kína
1350Kairó 660 000  Egyiptom
1400Nanking 1 000 000  Kína
1500Peking 1 000 000  Kína
1700Ajutthaja 1 000 000  Thaiföld
1850London 2 320 000  Egyesült Királyság
1925New York 7 774 000 USA
2000Tokió 37 468 000[11]  Japán

Kutatások eredményei

szerkesztés

A városnevek félkövér betűkkel szerepelnek, ha mindhárom forrás közel egyetért.

Figyelem: Nem teljes listaǃ A táblázat nem tartalmazza az Indus-völgyi civilizációhoz tartozó főbb városok adatait a Kr. e. 5000-től 1000-ig terjedő időszakra, Angkor városának adatait, melynek népessége a 12. században megközelíthette az 1 millió főt,[12] sem az amerikai kontinens főbb városainak nagyságát a történelem folyamán, ahogy a legújabb felfedezéseket sem, például amelynek alapján a mai Jeruzsálem melletti egykori település nagyságát Kr. e. 7000 körül 2-3 ezer fősre becsülik.[13]

Év
(BC = Kr. e.)		Ian Morris (2010)[14]G. Modelski (2003)[15]T. Chandler (1987)[16]
NépességVárosnévMai
elhelyezkedés		NépességVárosnévMai
elhelyezkedés		NépességVárosnévMai
elhelyezkedés
7000 BC[17] 1,000BeidhaJordánia[18] 1,000–2,000JerikóCiszjordánia
Baszta[19]Jordánia
ÇatalhöyükTörökország
6500 BC[18][20] 5,000–10,000ÇatalhöyükTörökország
6000 BC[21] 3,000ÇatalhöyükTörökország
4000 BC5,000UrukIrak[18] 4,000EriduIrak
Tell BrakSzíria
3800 to
3700 BC		[22] < 10,000DobrovodiUkrajna
3700 BC6,000–10,000EriduIrak
3600 to
3500 BC		[22] < 10,000MajdaneckeUkrajna
[22] < 10,000TaljankiUkrajna
3500 BC14,000UrukIrak
3300 BC40,000UrukIrak
3200 BC20,000AbüdoszEgyiptom
3100 BC20,000MemphiszEgyiptom
3000 BC[23] 45,000UrukIrak40,000UrukIrak30,000MemphiszEgyiptom
2800 BC80,000UrukIrakMemphiszEgyiptom
2500 BC[24] 60,000Lagas[25]IrakMemphiszEgyiptom
[24] 20,000NippurIrak
2400 BC[26] 50,000MáriSzíriaMemphiszEgyiptom
[26] 40,000UmmaIrak
Ningírszu[25]Irak
MohendzsodároPakisztán
2300 BC[27] 80,000NingírszuIrakMemphiszEgyiptom
[27] 50,000MariSzíria
2250 BC> 30,000MemphiszEgyiptom
2240 BCAkkád[28]Irak
2200 BC50,000NingírszuIrakAkkádIrak
2100 BC100,000UrIrakAkkádIrak
2075 BC50,000Ningírszu[25]Irak
2059 BCNingírszuIrak
2030 BCUrIrak
2000 BC60,000MemphiszEgyiptom[29] 40,000IsinIrak65,000UrIrak
LarszaIrak
IrakNingírszuIrak
1991 BCUrIrak
1980 BCThébaEgyiptom
1900 BC40,000IsinIrakThébaEgyiptom
LarszaIrak
1800 BC60,000MariSzíria> 25,000ThébaEgyiptom
1770 BC60,000BabilonIrak
1700 BC60,000BabilonIrakBabilonIrak
1670 BCAvarisz[30]Egyiptom
1650 BC[31] 100,000AvariszEgyiptom
1600 BC50,000–100,000Avarisz[30]Egyiptom100,000AvariszEgyiptom
1595 BCAvariszEgyiptom
1580 BCAvariszEgyiptom
1557 BCMemphiszEgyiptom
1500 BC75,000UrukIrak60,000ThébaEgyiptomMemphiszEgyiptom
ThébaEgyiptom
1400 BC80,000ThébaEgyiptomThébaEgyiptom
1375 BC[31] 100,000ThébaEgyiptom
1360 BC80,000ThébaEgyiptom
1350 BCThébaEgyiptom
1300 BC120,000Yinxu
(Anyang)		KínaThébaEgyiptom
1205 BCMemphisz[32]Egyiptom
1200 BC80,000BabilonIrak160,000Per-Ramszesz[30]Egyiptom[32] 50,000MemphiszEgyiptom
ThébaEgyiptom
1188 BCThébaEgyiptom
1184 BC120,000ThébaEgyiptom
1100 BC120,000Per-RamszeszEgyiptomThébaEgyiptom
1000 BC35,000Qiyi (Qishan)Kína[33] 120,000ThébaEgyiptom[34] > 50,000ThébaEgyiptom
[33] 100,000Haojing
(Xi'an)[35]		Kína[34] > 50,000Haojing
(Xi'an)[35]		Kína
MemphiszEgyiptom[34] 50,000Csengcsou
(Lojang)[36]		Kína
BabilonIrak[31] 100,000
900 BC125,000HaojingKínaThébaEgyiptom
800 BC125,000HaojingKína> 50,000ThébaEgyiptom
700 BC100,000ThébaEgyiptomThébaEgyiptom
MemphiszEgyiptom
NiniveIrak
Babilon[37]Irak
Luoyi
(Lojang)[36]		Kína
LinziKína
668 BC[31] 100,000NiniveIrak
650 BC120,000NiniveIrak
612 BCBabilonIrak
600 BC200,000BabilonIrak[31] 100,000BabilonIrak
LuoyiKína
562 BC200,000BabilonIrak
500 BC150,000BabilonIrak[38] 200,000BabilonIrakBabilonIrak
LuoyiKína
LinziKína
479 BCBabilonIrak
460 BCBabilonIrak
440 BCBabilonIrak
430 BC200,000BabilonIrak
400 BC320,000XiaduKínaBabilonIrak
320 BC> 300,000AlexandriaEgyiptom
300 BC500,000KarthágóTunéziaPátaliputra
(Patna)		India
220 BCPátaliputraIndia
206 BCPátaliputraIndia
200 BC300,000AlexandriaEgyiptom600,000AlexandriaEgyiptom[39] 350,000PátaliputraIndia
400,000Csangan
(Xi'an)[35][39]		Kína
195 BCCsanganKína
190 BCCsanganKína
170 BCCsanganKína
160 BCCsanganKína
100 BC1,000,000AlexandriaEgyiptomCsanganKína
25 BCRómaOlaszország
1 AD1,000,000RómaOlaszország800,000RómaOlaszországRómaOlaszország
1001,000,000RómaOlaszország450,000RómaOlaszország
180600,000RómaOlaszország
200800,000RómaOlaszország1,200,000RómaOlaszországRómaOlaszország
280500,000RómaOlaszország
3001,000,000RómaOlaszországRómaOlaszország
340Konstantinápoly
(Istanbul)		Törökország
350KonstantinápolyTörökország
361300,000KonstantinápolyTörökország
400500,000RómaOlaszország800,000RómaOlaszországKonstantinápolyTörökország
410KonstantinápolyTörökország
450KonstantinápolyTörökország
500500,000KonstantinápolyTörökország400,000KonstantinápolyTörökország
Jiankang
(Nanking)[40]		Kína
Lojang[36]Kína
570Ktésziphón[41]Irak
575500,000KtésziphónIrak
600[42] 600,000Daxing
(Csangan)[35]		Kína600,000KonstantinápolyTörökország500,000KtésziphónIrak
622500,000KtésziphónIrak
637400,000Csangan[35]Kína
650CsanganKína
7001,000,000Csangan[35]Kína800,000CsanganKína
750800,000CsanganKína
775600,000BagdadIrak
8001,000,000CsanganKína800,000CsanganKína700,000BagdadIrak
833900,000BagdadIrak
900[14] 750,000CsanganKína900,000BagdadIrak900,000BagdadIrak
9251,100,000BagdadIrak
9321,100,000BagdadIrak
935450,000CordobaSpanyolország
10001,000,000KajfengKína[43] 1,200,000BagdadIrak450,000CordobaSpanyolország
1013400,000KajfengKína
1050400,000KajfengKína
1071400,000KajfengKína
11001,200,000BagdadIrak442,000KajfengKína
1102442,000KajfengKína
1126420,000KajfengKína
1127200,000KonstantinápolyTörökország
1145200,000MervTürkmenisztán
1150200,000MervTürkmenisztán
1153200,000KonstantinápolyTörökország
1160200,000KonstantinápolyTörökország
1170200,000FezMarokkó
1180200,000HangcsouKína
1200[44] 1,000,000HangcsouKína1,000,000BagdadIrak255,000HangcsouKína
HangcsouKína
KajfengKína
1210600,000GurganjTürkmenisztán500,000MervTürkmenisztán260,000HangcsouKína
1250320,000HangcsouKína
1273432,000HangcsouKína
13001,500,000HangcsouKína432,000HangcsouKína
1315432,000KairóEgyiptom
1325500,000KairóEgyiptom
1348432,000HangcsouKína
1350432,000HangcsouKína
1358Jinling
(Nanjing)		Kína
1391473,000JinlingKína
1400500,000Jinling
(Nanjing)		Kína1,000,000Jinling
(Nanjing)		Kína487,000JinlingKína
1420JinlingKína
1425PekingKína
1450600,000PekingKína
1492669,000PekingKína
1500600,000PekingKína1,000,000PekingKína672,000PekingKína
1550690,000PekingKína
1575706,000PekingKína
1579706,000PekingKína
1600700,000PekingKína1,000,000PekingKína706,000PekingKína
1635PekingKína
1637PekingKína
1650700,000Konstantinápoly[45]Törökország
1670KonstantinápolyTörökország
1675750,000KonstantinápolyTörökország
1684KonstantinápolyTörökország
1685KonstantinápolyTörökország
1690700-800,000KonstantinápolyTörökország
1700650,000PekingKína1,000,000AjutthajaThaiföld700,000KonstantinápolyTörökország
1710PekingKína
1720Edo[46]JapánPekingKína
1750900,000PekingKína
17751,000,000PekingKína
18001,100,000PekingKína1,100,000PekingKína1,100,000PekingKína
18211,300,000PekingKína
18251,350,000PekingKína
1,335,000LondonEgyesült Királyság
18411,948,000LondonEgyesült Királyság
18502,320,000LondonEgyesült Királyság
18512,362,000LondonEgyesült Királyság
18612,803,000LondonEgyesült Királyság
18754,241,000LondonEgyesült Királyság
19006,600,000LondonEgyesült Királyság6,500,000LondonEgyesült Királyság6,480,000LondonEgyesült Királyság
19147,419,000LondonEgyesült Királyság
19257,774,000New YorkEgyesült Államok
193610,150,000New YorkEgyesült Államok
195012,463,000New YorkEgyesült Államok
1962
196515,000,000TokióJapán
197520,500,000TokióJapán
2000[47] 26,400,000TokióJapán

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b c From Jericho to Tokyo: the world's largest cities through history – mapped (angol nyelven). the Guardian, 2016. december 6. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  2. ↑ a b c Ancient Jericho: The First Walled City In History (amerikai angol nyelven). The Archaeologist. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  3. ↑ Çatalhöyük – Smarthistory. smarthistory.org. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  4. ↑ Arabella Cooper: The Eyes Have It: An In-Depth Study of the Tell Brak Eye Idols in the 4th Millennium BCE: with a primary focus on function and meaning. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  5. ↑ Tell Brak Home. www.tellbrak.mcdonald.cam.ac.uk. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  6. ↑ a b Where was the first city in the world? (amerikai angol nyelven). New Scientist. (Hozzáférés: 2022. január 18.)
  7. ↑ KOHL, Philip L.. Archaeological transformations: crossing the pastoral/agricultural bridge, 153. o. 
  8. ↑ Johannes Müller. High precision Tripolye settlement plans, demographic estimations and settlement organization 
  9. ↑ Sravasti Travel Guide - History, Buddhist Pilgrimage, Tourist Attractions. www.tourmyindia.com. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  10. ↑ Shah, Aditi: Rajgir: On Hallowed Ground (angol nyelven). www.livehistoryindia.com, 2017. szeptember 2. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  11. ↑ Nations, United: Events (angol nyelven). United Nations. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  12. ↑ Az angkori birodalom fénykora és bukása
  13. ↑ hvg.hu: 9000 éves települést találtak Jeruzsálem mellett, újraírhatja a történelmet a környéken
  14. ↑ a b (a) [1] Archiválva 2011. július 26-i dátummal a Wayback Machine-benIan Morris, Social Development, Stanford University, October 2010. This contains supporting materials for the following book: (b) Ian Morris, Why the West Rules—For Now, New York: Farrar, Straus and Giroux, 2010. ISBN 978-0-374-29002-3.
  15. ↑ George Modelski, World Cities: –3000 to 2000, Washington DC: FAROS 2000, 2003. ISBN 0-9676230-1-4. Figures in main tables are preferentially cited. Part of former estimates can be read at Evolutionary World Politics Homepage Archiválva 2008. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  16. ↑ Tertius Chandler, Four Thousand Years of Urban Growth: An Historical Census, Lewiston, NY: The Edwin Mellen Press, 1987. ISBN 0-88946-207-0. Figures in main tables are preferentially cited. Part of Chandler's estimates are summarized or modified at The Institute for Research on World-Systems; Largest Cities Through History by Matt T. Rosenberg Archiválva 2016. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben; or The Etext Archives Archiválva 2008. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Chandler defined a city as a continuously built-up area (urban) with suburbs but without farmland inside the municipality.
  17. ↑ The date that the population of Beidha, Basta and Çatalhöyük is estimated to be 1,000 is given as 7500 BC in Morris's published text (p. 632).
  18. ↑ a b c Suggested to be the largest cities in Modelski's text, but not given constantly prior to 3700 BC (p. 3, p. 17, and p. 20). No entry is suggested for the Halafian and Ubaid periods.
  19. ↑ A Pre-Pottery Neolithic B settlement located ca. 25 km north of Petra.
  20. ↑ The rough year that Çatalhöyük was supposed to be the largest is not given in Modelski's text which cites Ian Hodder's report (p. 3 and p. 17). The year 6500 BC is based on the recent report by Hodder (Inhabiting Çatalhöyük: Reports from the 1995-99 Seasons (Çatalhöyük Research Project), Cambridge, UK: McDonald Institute for Archaeological Research, 2005.) where less inhabitants (1,500 to 2,000) are suggested by Craig Cessford (pp. 323-326).
  21. ↑ The date that the population of Çatalhöyük is estimated to be 3,000 is given as 6500 BC in Morris's published text (p. 632).
  22. ↑ a b c Suggested to be housing up to 10,000 people in Modelski's text (pp. 24–25), but only Eridu is listed as the largest city in Table 2 (a) (p. 22). The estimate is based on the author's personal communication with Mikhail Videiko, Institute of Archaeology, Kiev, October 2002 (p. 75). The previous estimates by S. I. Kruts for Majdanecke and Taljanki are 8,000 (1,575 housed within 270 ha) and 14,000 (2,700 houses within 450 ha), respectively (Pitskhelauri, K. N., and Chernykh, E. N. Eds., Kavkaz v sisteme paleometallicheskikh kultur Evrazii, Metsniereba, Tbilisi, 1989, pp. 146–156.).
  23. ↑ Suggested to be more than 45,000 in Morris's published text (p. 632).
  24. ↑ a b According to Modelski's list of world's largest cities (p. 218), Nippur shares the top with Lagas with 60,000 inhabitants in 2500 BC, though Table 2 (b) suggests that the population of Nippur is 20,000, the value of which is even lower than those estimated for Mari (50,000); Uruk and Umma (40,000); Memphisz, Ebla, Urkesh, and Shuruppak (30,000) (p. 28).
  25. ↑ a b c Ningírszu (Telloh), the later capital of the state of Lagas, was situated 25 km NW of Lagas (Tell al Hiba), though both sites are frequently referred as Lagas.
  26. ↑ a b According to Modelski's list of world's largest cities (p. 218), Ningírszu shares the top with Mari with 50,000 inhabitants, though Table 2 (b) suggests that the population of Ningírszu as well as Umma and Mohendzsodáró is 40,000 (p. 28).
  27. ↑ a b According to Modelski's list of world's largest cities (p. 218), the population of Ningírszu for 2300 BC is estimated as 50,000, which is less than that appears in Table 2 (b) and is the same value with that estimated for Mari (p. 28).
  28. ↑ Location uncertain. Maybe west of Sippar.
  29. ↑ Modelski's list of world's largest cities (p. 218) excludes Ningírszu for 2000 BC, though Table 2 (b) lists Ningírszu with 40,000 inhabitants (p. 28), sharing the top with Isin and Larsza.
  30. ↑ a b c The palace of Pi-Ramses (Qantir) was founded 2 km NE of Avarisz (or Hawaret, Tell el-Dab'a), the residential area of which overlaps.
  31. ↑ a b c d e When the city first passed 100,000, suggested by Richard Forstall (pp. 541-542).
  32. ↑ a b According to Chandler's list of the largest cities (pp. 523-527), Théba was the largest for 1400-668 BC, but Memphisz was also supposed to be somewhat larger during 1205-1188 (p. 94, p. 460).
  33. ↑ a b Modelski's list of the world's largest cities treats Théba and Haojing as the top cities with 100,000 inhabitants (p. 218), though the same list on the next page (p. 219) as well as Table 2 (c) place the population of Théba at 120,000, while that for Haojing as well as Memphisz and Babilon at 100,000 (pp. 33-34).
  34. ↑ a b c Chandler listed Théba, Haojing, and Csengcsou (Lojang) as the largest, second-largest, and third-largest cities (p. 460), though Lojang is supposed to pass 100,000 in 1000 BC (p. 541).
  35. ↑ a b c d e f Haojing, which formed the capital of Western Zhou together with Fenghao, was located 15 km SW of , the capital of Tang Dynasty as well as the present center of Xi'an. Han capital was located 5 km NW of the center of modern Xi'an. All these sites are now within the sub-provincial city of Xi'an.
  36. ↑ a b c Csengcsou was founded on the east side of the Luo river with Wangzheng on the west side. Both cities were later annexed to form Luoyi (Lojang), the center of which has often shifted.
  37. ↑ According to Modelski's list of world's largest cities (p. 219), the population of Babilon for 700 BC is estimated as 120,000, which makes Babilon the only city to appear as the largest, while Table 8 (a) shows that Babilon has 100,000 inhabitants in 700 BC (p. 55).
  38. ↑ Modelski's list of world's largest cities (p. 219) excludes Linzi for 500 BC, though Table 5 (a) lists Linzi with 200,000 inhabitants (p. 41).
  39. ↑ a b According to Chandler's list of the largest cities (pp. 523-527), Pátaliputra was the largest for 300 to 195 BC, but Csangan is listed as the largest already in 200 BC (p. 462).
  40. ↑ Based on historical documents, in Southern Liang dynasty, Jiankang (Nanking) had 280,000 registered households, and assuming an average Nanjing household had about 5.1 people at that time, the city had more than 1.4 million residents. (Shufen Liu, "Jiankang and the Commercial Empire of the Southern Dynasties", in Pearce, Spiro, Ebrey eds. Culture and Power, 2001:35.)
  41. ↑ Seleucia was founded on the right bank of Tigris opposite to Ktezifon. Figures for Seleucia include the population of Ktezifon as a suburb during the Seleucid era and vice versa during the Sassanid era.
  42. ↑ The population of Daxing (Csangan) in AD 600 is estimated at 250,000 in Morris's published text (p. 632), while the supporting material describes 600,000.
  43. ↑ Modelski's list of world's largest cities (p. 219) estimates the population of Bagdad for AD 1000 as 1,500,000, which is much higher than the value listed in Table 8 (b) (1,200,000 inhabitants) (p. 55).
  44. ↑ The population of Hangcsou in AD 1200 is estimated at 800,000 in Morris's published text (p. 632), while the supporting material describes 1,000,000.
  45. ↑ Includes Üsküdar in Asia Minor as a suburb.
  46. ↑ According to Morris (p. 483), Edo grew into the world's biggest city by 1720, but the estimated population for Edo is not given.
  47. ↑ The population of Tokió in AD 2000 is estimated at 26,7000 in Morris's published text (p. 632), while the supporting material describes 26,400,000.

A lap eredeti címe: „https:https://www.how.com.vn/wiki/index.php?lang=hu&q=A_történelem_legnépesebb_városainak_listája&oldid=27151137”
🔥 Top keywords: Kezdőlap2024-es labdarúgó-Európa-bajnokságSpeciális:KeresésLabdarúgó-Európa-bajnokságZichyújfaluMy Fair Lady2020-as labdarúgó-Európa-bajnokságGrúziaSzamárköhögésZac EfronAntonio RüdigerJamal MusialaOlasz labdarúgó-válogatott2026-os labdarúgó-világbajnokság-selejtezőKasper SchmeichelLabdarúgó-világbajnokságChristian EriksenAudrey Hepburn2026-os labdarúgó-világbajnokságGennaro GattusoNémet labdarúgó-válogatottVadász ZsoltScorpions2024. évi nyári olimpiai játékokMagyar labdarúgó-válogatottMagyarország2026-os labdarúgó-világbajnokság-selejtező (UEFA)Speciális:Friss változtatásokJúnius 29.Peter SchmeichelSvájcCristiano RonaldoNándorfehérvári diadalCéline Dion2024-es amerikai elnökválasztásMarco Rossi (labdarúgó, 1964)Gianluigi DonnarummaNicole KidmanRuben Vargas