1986-os Formula–1 világbajnokság

37. Formula–1-es szezon
(F1 1986 szócikkből átirányítva)

Az 1986-os Formula–1-es szezon volt a 37. FIA Formula–1 világbajnoki szezon. 1986. március 23-ától október 26-áig tartott.

1986-os FIA
Formula–1 világbajnokság
Alain Prost McLarenje
Alain Prost McLarenje
Egyéni világbajnok
Francia Alain Prost73
Konstruktőri világbajnok
UK Williams F1141

 ← 1985
1987 → 

Az évet a Williams két versenyzője, Nigel Mansell és Nelson Piquet uralta, ám végül egyikük sem lett világbajnok: Az évadzáró ausztrál nagydíjon mindketten defektet kaptak, és a nevető harmadik Alain Prost megvédte címét. Hosszú szünet után visszatért a versenynaptárba a spanyol nagydíj a jerezi pályával. Először rendezték meg a magyar nagydíjat az újonnan épített Hungaroringen. A versenyt Piquet nyerte Senna előtt, aki végül negyedik lett a pontversenyben, akárcsak az előző évben. A Williams nagy előnnyel nyerte a konstruktőr vb-t a McLaren előtt.

Miután a szívómotorokat betiltották, ez volt az első olyan idény, amikor kizárólag turbómotorok alkalmazására volt lehetőség. A korlátozás egészen 1989-ig maradt életben.

Az 1986-os Formula–1-es versenyautók voltak a valaha létezett legerősebbek. Még nem korlátozták a motorok teljesítményét, így néhány, köztük az erős, de megbízhatatlan BMW M12/13 képes volt akár 1350 lóerő leadására is időmérő edzéseken. Mivel ez a teljesítmény az egész autót igénybevette, így a futamokon jellemzően egy másik beállítást használtak, amely már nem a minél gyorsabb köridőre volt optimalizálva, s így érték el, hogy a motorok ne menjenek idő előtt tönkre. Az autók teljesítménye a súlyukhoz képest (ami átlagosan 540 kg volt) szintén rendkívüli volt, így valóban hihetetlen erejük volt. A szerkezetek egyetlen igazi hátrányos tulajdonsága a késleltetettség volt: ebben az időben a turbómotorok teljesen mechanikusak voltak, és a gyártók némelyike (különösen a Ford és a Honda) nem tudta megnyugtatóan megoldani azt a problémát, hogy az erőhatás a gázadást követő 2-3 másodperccel jelentkezett csak - akkor viszont robbanásszerűen. Emiatt nagyon nehéz volt vezetni ezeket a kocsikat, és bonyolult versenyzői feladat volt annak kiszámítása, mikor érdemes rálépni a gázra és mennyire.

Összességében a motorok körülbelül 900-1000 lóerőt tudtak leadni. A BMW már említett motorja mögött a második legerősebb a Williams csapat ikerturbós V6-os Honda-motorja volt, ettől a kettőtől pedig némiképp elmaradt a Ferrari, a TAG-Porsche, és a Renault megoldása. A Ford-Cosworth V6-os turbómotorja sietős munka eredménye lett, így kiforratlan és meglehetősen gyenge lett, de a folyamatos fejlesztéseknek hála versenyről versenyre jobb lett. A leggyengébb és legmegbízhatatlanabb motorok tulajdonosai az Alfa Romeo és a Motori Moderni voltak. Az évtized elejéhez képest a motorok átlagos lóereje éppen a kétszeresére emelkedett.

Még egy nagy probléma volt az üzemanyag-felhasználás, mivel egy versenyen már csak 195 litert lehetett használni, és ez az erősebb motorok megnövekedett fogyasztását nézve komoly gondot okozott. Nem egyszer fordult elő egy futamon, hogy megálltak a versenyautók, mert nem volt több üzemanyaguk - a legjellegzetesebb példája ennek Hockenheimben volt, ahol Alain Prost néhány méterrel a cél előtt állt meg a harmadik helyről, és kétségbeesetten próbálta áttaszigálni autóját a célvonalon, sikertelenül. Főként a Honda motorokat sújtotta ez a probléma.

1986 végén visszavonult Patrick Tambay, valamint az 1980-as és 1982-es világbajnokok, Alan Jones és Keke Rosberg. Jacques Laffite a Brit Nagydíjon szenvedett sérülései miatt kényszerült visszavonulásra, Johnny Dumfries, Huub Rothengatter, és Allen Berg pedig mindössze ezen az egy idényen indultak a Formula–1-ben. Marc Surer egy ralibaleset miatt volt kénytelen feladni versenyzői karrierjét, Elio de Angelis pedig egy teszthétvégén szenvedett halálos balesetet - sokáig ő volt a Formula–1 utolsó halálos áldozata.

Az idényben két új pálya kapott szerepet: a Magyar Nagydíj, és a Mexikói Nagydíj (mely 16 év után tért vissza). 33 év után kikerült viszont a naptárból a Holland Nagydíj, és 21 év után a Dél-afrikai Nagydíj.

A szezon menete

szerkesztés
Mansell Williams-Hondája

Monacóban az alagút utáni gyors sikánt átépítették, lelassították. Prost szerezte meg a pole-t Mansell és Senna előtt. A rajt balesetmentes volt, az első tíz induló sorrendje nem változott. Rosberg az első boxkiállások után a kilencedik helyről a második pozícióba ért fel, és meg is tartotta azt. Alboreto a turbó meghibásodása miatt kiesett. A mezőny hátsó részében Martin Brundle és Patrick Tambay karambolozott a Mirabeau-kanyarban. A verseny végéig az élmezőny sorrendje nem változott, Prost győzött csapattársa, Rosberg, valamint Senna és Mansell előtt.

Ayrton Senna a Lotusszal Brands Hatch-ben

Az első magyar nagydíj pole-pozícióját Senna szerezte meg, mellőle honfitársa, Piquet indulhatott, míg a második sorba a világbajnoki pontversenyt vezető Mansell és Prost sorakozott fel. A rajt után Senna megtartotta a vezetést, míg Mansell feljött a második helyre, Prost és Piquet elé. A brazil azonban hamarosan megelőzte Mansellt, akitől átvette a második pozíciót. A hatodik helyről induló Patrick Tambay a Lola-Harttal megelőzte Prostot, de a McLaren és csapattársa, Alan Jones is hamarosan túllépett rajta. A 11. körben Prost megelőzte Mansellt, majd egy fordulóval később Piquet átvette a vezetést Sennától, aki elkezdett visszaesni a francia felé. Prost nem sokkal később műszaki probléma miatt kiállt a boxba, amely megzavarta csapattársa, Keke Rosberg versenyét, mivel ő is ugyanakkor hajtott ki kerékcserére, de a szerelők továbbintették. Ezek következtében Mansell harmadik, Johnny Dumfries negyedik, Gerhard Berger pedig ötödik volt. Féltávnál Piquet kereket cserélt, míg Senna kint maradt, és előnyre tett szert, így amikor ő állt ki, sikerült az élre visszatérnie. A különbség azonban a két brazil között gyorsan csökkent, Piquet pedig az 57. körben visszaelőzte Sennát. Ezután a két autó végig szorosan együtt haladt, de Piquet-nek sikerült Sennát maga mögött tartania. A dobogó legalsó fokára Mansell állhatott fel, az ötödik Dumfries, az utolsó pontszerző Martin Brundle lett.

Gerhard Berger Detroitban a Benettonnal

Csapatok és versenyzők

szerkesztés
CsapatKonstruktőrModellMotorGumi#Versenyző
McLaren InternationalMcLarenMP4/2CTAG PorscheG1 Alain Prost
2 Keke Rosberg
Tyrrell Racing OrganisationTyrrell014
015
RenaultG3 Martin Brundle
4 Philippe Streiff
Williams Grand Prix EngineeringWilliamsFW11HondaG5 Nigel Mansell
6 Nelson Piquet
Motor Racing DevelopmentsBrabhamBT55BMWP7 Riccardo Patrese
8 Elio de Angelis
RAM Racing for AustraliaRAM03BHartP9 Mike Thackwell
John Player Special Team LotusLotus98TRenaultG11 Johnny Dumfries
12 Ayrton Senna
West Zakspeed Formula RacingZakspeed861ZakspeedG14 Jonathan Palmer
29 Huub Rothengatter
Team HaasLolaTHL1
THL2
HartG15 Alan Jones
16 Patrick Tambay
Eddie Cheever
Arrows Racing TeamArrowsA8
A9
BMWG17 Marc Surer
18 Thierry Boutsen
Benetton FormulaBenettonB186BMWP19 Teo Fabi
20 Gerhard Berger
Osella Squadra CorseOsellaFA1G
FA1F
FA1H
Alfa RomeoP21 Piercarlo Ghinzani
22 Christian Danner
Alex Caffi
Allen Berg
Minardi TeamMinardiM185B
M186
Motori ModerniP23 Andrea de Cesaris
24 Alessandro Nannini
Equipe LigierLigierJS27RenaultP25 René Arnoux
26 Jacques Laffite
Philippe Alliot
Scuderia FerrariFerrariF186FerrariG27 Michele Alboreto
28 Stefan Johansson

Nagydíjak

szerkesztés
#VersenyDátumPályaGyőztes pilótaGyőztes csapatÖsszefoglaló
421 brazil nagydíjMárcius 23.Jacarepaguá Nelson Piquet Williams-HondaÖsszefoglaló
422 spanyol nagydíjÁprilis 13.Jerez Ayrton Senna Lotus-RenaultÖsszefoglaló
423 San Marinó-i nagydíjÁprilis 27.Imola Alain Prost McLaren-TAGÖsszefoglaló
424 monacói nagydíjMájus 11.Monaco Alain Prost McLaren-TAGÖsszefoglaló
425 belga nagydíjMájus 25.Spa-Francorchamps Nigel Mansell Williams-HondaÖsszefoglaló
426 kanadai nagydíjJúnius 15.Circuit Gilles Villeneuve Nigel Mansell Williams-HondaÖsszefoglaló
427 kelet-amerikai nagydíjJúnius 22.Detroit Ayrton Senna Lotus-RenaultÖsszefoglaló
428 francia nagydíjJúlius 6.Paul Ricard Nigel Mansell Williams-HondaÖsszefoglaló
429 brit nagydíjJúlius 13.Brands Hatch Nigel Mansell Williams-HondaÖsszefoglaló
430 német nagydíjJúlius 27.Hockenheimring Nelson Piquet Williams-HondaÖsszefoglaló
431 magyar nagydíjAugusztus 10.Hungaroring Nelson Piquet Williams-HondaÖsszefoglaló
432 osztrák nagydíjAugusztus 17.Österreichring Alain Prost McLaren-TAGÖsszefoglaló
433 olasz nagydíjSzeptember 7.Monza Nelson Piquet Williams-HondaÖsszefoglaló
434 portugál nagydíjSzeptember 21.Estoril Nigel Mansell Williams-HondaÖsszefoglaló
435 mexikói nagydíjOktóber 12.Hermanos Rodríguez Gerhard Berger Benetton-BMWÖsszefoglaló
436 ausztrál nagydíjOktóber 26.Adelaide Alain Prost McLaren-TAGÖsszefoglaló

Bajnokság végeredménye

szerkesztés

Versenyzők

szerkesztés

Pontozás:

Helyezés1.2.3.4.5.6.7.-20.
Pont9643210
HelyezésVersenyzőBRA
ESP
SMR
MON
BEL
CAN
USE
FRA
GBR
GER
HUN
AUT
ITA
POR
MEX
AUS
Pont
1 Alain ProstKi311623236Ki1Kiz22172 (74)
2 Nigel MansellKi2Ki41151133Ki215Ki70 (72)
3 Nelson Piquet1Ki27Ki3Ki3211Ki134269
4 Ayrton Senna21Ki3251KiKi22KiKi43Ki55
5 Stefan JohanssonKiKi4103KiKiKiKi11433612323
6 Keke RosbergKi452Ki4Ki4Ki5Ki94KiKiKi22
7 Gerhard Berger663Ki10KiKiKiKi10Ki75Ki1Ki17
8 Jacques Laffite3KiKi65726Ki14
9 Michele AlboretoKiKi10Ki4848KiKiKi2Ki5KiKi14
10 René Arnoux4KiKi5Ki6Ki544Ki10Ki715714
11 Martin Brundle5Ki8KiKi9Ki105Ki6Ki10Ki1148
12 Alan JonesKiKiKiKi1110KiKiKi9Ki46KiKi4
13 Johnny Dumfries9KiKiNKKiKi7Ki7Ki5KiKi9Ki63
14 Philippe Streiff7KiKi1112119Ki6Ki8Ki9KiKi53
15 Patrick TambayKi8KiKiKiKiKiKi875KiHNKiHN2
16 Teo Fabi105KiKi7KiKiKiKiKiKiKiKi8Ki102
17 Riccardo PatreseKiKi6Ki8Ki67KiKiKiKiKiKi13Ki2
18 Christian DannerKiKiKiNKKiKiKi11KiKiKi68119Ki1
19 Philippe AlliotKi9KiKiKi681
20 Thierry BoutsenKi778KiKiKiHNHNKiKiKi7107Ki0
21 Derek WarwickKi10987KiNIKiKiKiKi0
22 Jonathan PalmerKiKiKi1213Ki8Ki9Ki10KiKi121090
23 Huub RothengatterKiNKKi12KiKiKiKiKi8KiKiKi0
24 Andrea de CesarisKiKiKiNKKiKiKiKiKiKiKiKiKiKi8Ki0
25 Elio de Angelis8KiKiKi0
26 Marc SurerKiKi9990
27 Piercarlo GhinzaniKiKiKiNKKiKiKiKiKiKiKi11KiKiKiKi0
28 Allen BergKiKiKi12KiKi1316HN0
29 Alessandro NanniniKiKiKiKiKiKiKiKiKiKiKiKiHN14Ki0
Ivan CapelliKiKi0
Eddie CheeverKi0
Alex CaffiHN0
HelyezésVersenyzőBRA
ESP
SMR
MON
BEL
CAN
USE
FRA
GBR
GER
HUN
AUT
ITA
POR
MEX
AUS
Pont

Konstruktőrök

szerkesztés
HelyezésKonstruktőrModelMotorGumiGyőzelemDobogós helyPoleLeggy. körPont
1 Williams-HondaFW11Honda RA166EG919411141
2 McLaren-TAGMP4/2CTAG Porsche P01G4122296
3 Lotus-Renault98TRenault EF15BG28858
4 FerrariF1/86Ferrari 032G537
5 Ligier-RenaultJS27Renault EF4B
Renault EF15
P229
6 Benetton-BMWB186BMW M12/13P122319
7 Tyrrell-Renault014
015
Renault EF4B
Renault EF15
G11
8 Haas Lola-FordTHL2Ford GBAG6
9 Brabham-BMWBT54
BT55
BMW M12/13P2
10 Arrows-BMWA8
A9
BMW M12/13G1
11 Zakspeed861Zakspeed 1500/4G
12 Osella-Alfa RomeoFA1F
FA1G
FA1H
Alfa Romeo 890TP
13 Haas Lola-HartTHL1Hart 415TG
14 AGS-Motori ModerniJH21CMotori Moderni Tipo 615-90P
15 Minardi-Motori ModerniM185B
M186
Motori Moderni Tipo 615-90P

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz 1986-os Formula–1 világbajnokság témájú médiaállományokat.