Johnny Cecotto
Johnny Alberto Cecotto Persello (Caracas, 1956. január 25. –) venezuelai autó- és motorversenyző.
| Johnny Cecotto | |
.jpg) | |
| Cecotto 1978-ban | |
| Életrajzi adatai | |
| Született | 1956. január 25. (68 éves) Caracas |
| Nemzetisége | .svg){kind=small} venezuelai |
| Pályafutása | |
| Kategória | Gyorsaságimotoros-világbajnokság |
| Aktív évei | 1975 - 1980 |
| Csapata | Yamaha |
| Nagydíjak száma | 48 |
| Világbajnoki címek | 1975 - 350cc 1978 - Formula–750 |
| Győzelmek | 14 |
| Dobogós helyezések | 26 |
| Első rajtkockák | 22 |
| Leggyorsabb körök | 7 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Johnny Cecotto témájú médiaállományokat. | |
Pályafutása
szerkesztésMotorversenyzés
szerkesztés1973-ban és 1974-ben megnyerte a venezuelai gyorsaságimotoros-bajnokságot.
1975-ben a Yamaha venezuelai importőre támogatásával részt vett a Daytona 200-on egy Yamaha TZ750-esel. A futamot az utolsó rajthelyről kezdte meg, a célban viszont harmadikként zárt, Gene Romero és Steve Baker mögött.[1]
A daytonai versenyt követően a világbajnokság futamain vett részt. Az egész év során párhuzamosan indult a 250- és a 350cc-es géposztályban. Debütáló versenyén, Franciaországban mind a két kategóriában győzött, majd további négy futamgyőzelmet szerzett az idényben. A 250-esek között negyedik lett a pontversenyben, a 350-es géposztályban pedig megnyerte a bajnokságot. Tizenkilenc éves korával a valaha volt legfiatalabb világbajnok lett a sportágban.[2]
Az 1976-os évet egy győzelemmel kezdte. Ezúttal megnyerte a Daytona 200-at, ahol a későbbi világbajnok, Kenny Robertsszel küzdött az elsőségért.[3] A világbajnokságon leginkább a 350-es kategóriára koncentrált, de elindult több versenyen az 500-asok között is. A kisebb géposztályban nem sikerült számára a címvédés; az olasz Walter Villa-val szemben maradt alul.
1977-ben megnyerte hazája világbajnoki versenyét a 350-es géposztályban, majd az osztrák nagydíjon súlyos balesetet szenvedett.[1] Sérülései miatt ki kellett hagynia a szezon nagy részét. Visszatérése után két futamgyőzelmet is szerzett az 500-asok mezőnyében. 1978-ban a Formula–750-es sorozat bajnoka volt, valamint harmadikként zárt az 500 cc-esek közt a világbajnokságon.
Az 1979-es osztrák nagydíjon újabb komoly baleset érte, ami miatt több futamon nem tudott részt venni az évben. 1980-ban még több alkalommal állt a dobogón, valamint győzött az olasz nagydíjon, a későbbiekben viszont nem szerepelt a világbajnokságon, és áttért az autóversenyzésre.
Autóversenyzés
szerkesztés1980-ban kezdte autóversenyzői pályafutását. Ebben az évben az európai Formula–2-es bajnokság három versenyén állt rajhoz. A következő szezonban már a sorozat tíz futamán szerepelt. Négy alkalommal végzett pontszerző helyen, és tizennegyedikként zárt a pontversenyben. 1982-ben a March Racing versenyzője lett. Három futamgyőzelmet szerzett, és további ötször állt dobogóra. A szezon egészén Corrado Fabival küzdött a bajnoki címért. Az olasz az utolsó futamon győzött, és egy ponttal megelőzte Cecottot, aki így második lett.
1984-ben a Formula–1-es világbajnokság futamain indult. Ettore Chimeri után ő lett hazája második Formula–1-es versenyzője. A Nyugat-amerikai nagydíjon hatodikként ért célba, amivel egy pontot szerzett. A következő évet Ayrton Senna csapattársaként kezdte a Toleman alakulatánál. A brit nagydíj időmérőedzésén súlyos balesetet szenvedett, melyben mindkét lába eltörött.[1] A baleset véget vetett formulaautós karrierjének, és felépülése után már leginkább túraautó-versenyeken indult.
1986-ban megnyerte a túraautók versenyét a makaói nagydíjon. 1987-ben az olasz Gianfranco Brancatellivel a túraautó-világbajnokságon indult. Egy abszolút, és két bajnoki futamgyőzelmet szereztek az évben; végül nyolcadikak lettek az összetettben. 1988 és 1992 között a német túraautó-bajnokságban szerepelt, emellett 1989-ben megnyerte az olasz sorozatot. 1990-ben nagy esélye volt a német bajnokság megnyerésére. A szezon utolsó versenyhétvégéje előtt 18 pontos előnye volt a második helyen álló Hans-Joachim Stuck előtt. A hockenheimi hétvége első futamán Michael Schumacherrel ütközött, majd a második futamon csak negyedik lett. Stuck tizenkét ponttal került elé és megnyerte a bajnoki címet.[4][5]
1994-ben és 1998-ban megnyerte a német Super Túraautó-Kupát. 2004-ig több nemzeti és nemzetközi sorozatban szerepelt, majd visszavonult. Jelenleg fia, Johnny Cecotto, Jr. pályafutását kezeli.
Eredményei
szerkesztésTeljes világbajnoki gyorsaságimotoros eredménylistája(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
| Év | Kategória | Csapat | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | Pont | Helyezés | Győzelmek |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1975 | 250cc | Yamaha | FRA 1 | ESP Hn | GER Hn | NAT 2 | IOM - | NED Hn | BEL 1 | SWE Hn | FIN 2 | CZE Hn | YUG - | 54 | 4. | 2 | ||
| 350cc | Yamaha | FRA 1 | ESP 2 | AUT Hn | GER 1 | NAT 1 | IOM - | NED 5 | FIN 1 | CZE Hn | YUG - | 78 | 1. | 4 | ||||
| 1976 | 350cc | Yamaha | FRA 2 | AUT 1 | NAT 1 | YUG Hn | IOM - | NED 8 | FIN Hn | CZE Hn | GER 2 | ESP 4 | 65 | 2. | 2 | |||
| 500cc | Yamaha | FRA 2 | AUT Hn | NAT Hn | IOM - | NED Ni | BEL - | SWE - | FIN - | CZE - | GER - | 12 | 19. | 0 | ||||
| 1977 | 350cc | Yamaha | VEN 1 | GER Sér | NAT Sér | ESP Sér | FRA Sér | YUG Sér | NED Sér | SWE Hn | FIN Hn | CZE 1 | GBR Hn | 30 | 9. | 2 | ||
| 500cc | Yamaha | VEN 4 | AUT Sér | GER Sér | NAT Sér | FRA Sér | NED Sér | BEL Sér | SWE 2 | FIN 1 | CZE 1 | GBR Hn | 50 | 4. | 2 | |||
| 1978 | 500cc | Yamaha | VEN Hn | ESP 4 | AUT 2 | FRA Hn | NAT Hn | NED 1 | BEL Hn | SWE 6 | FIN 3 | GBR 7 | GER 2 | 66 | 3. | 1 | ||
| 1979 | 500cc | Yamaha | VEN Hn | AUT Hn | GER Sér | NAT Sér | ESP Sér | YUG Sér | NED Sér | BEL Ni | SWE Hn | FIN 7 | GBR Hn | FRA 5 | 10 | 20. | 0 | |
| 1980 | 350cc | Yamaha | NAT 1 | FRA 2 | NED 20 | GBR Hn | CZE Hn | GER 3 | 37 | 4. | 1 | |||||||
| 500cc | Yamaha | NAT 4 | ESP 6 | FRA 9 | NED 6 | BEL Hn | FIN - | GBR 5 | GER 6 | 31 | 7. | 0 |
Teljes eredménylistája az európai Formula–2-es bajnokságon(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
| Év | Csapat | Modell | Motor | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | Helyezés | Pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1980 | Mike Earle with March Racing | March 802 | BMW | THR | HOC | NÜR | VAL | PAU | SIL Ki | ZOL 9 | MUG | - | 0 | |||||
| Minardi | Minardi GM75 | ZAN 15 | PER | MIS | HOC | |||||||||||||
| 1981 | Minardi | Minardi | BMW | SIL 14 | HOC Ki | THR 4 | NÜR Ni | VAL Ki | MUG DNA | 14. | 6 | |||||||
| Horag Hotz Racing | March | PAU 7 | PER Ki | SPA Ki | DON 6 | MIS 6 | MAN 6 | |||||||||||
| 1982 | March | March | BMW | SIL Ki | HOC 4 | THR 1 | NÜR 3 | MUG 2 | VAL Ki | PAU 1 | SPA 2 | HOC 6 | DON 2 | MAN 1 | PER 3 | MIS 15 | 2. | 56 |
Teljes Formula–1-es eredménylistája(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
| Év | Csapat | Modell | Motor | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | Helyezés | Pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1983 | Theodore Racing Team | Theodore N183 | Ford Cosworth DFV 3.0 V8 | BRA 14 | USW 6 | FRA 11 | SMR Ki | MON Nek | BEL 10 | DET Ki | CAN Ki | GBR Nk | GER 11 | AUT Nk | NED Nk | ITA 12 | EUR | RSA | 19. | 1 | |
| 1984 | Toleman Group Motorsport | Toleman TG183B | Hart 415T 1.5 L4T | BRA Ki | RSA Ki | BEL Ki | SMR Hn | - | 0 | ||||||||||||
| Toleman TG184 | FRA Ki | MON Ki | CAN 9 | DET Ki | DAL Ki | GBR Nk | GER | AUT | NED | ITA | EUR | POR |
Le Mans-i 24 órás autóverseny
| Év | Csapat | Autó | Csapattárs | Csapattárs | Helyezés |
|---|---|---|---|---|---|
| 1981 |  BMW France | BMW M1 | Philippe Alliot | Bernard Darniche | 16. |
| 1996 |  Team Bigazzi SRL | McLaren F1 GTR |  Nelson Piquet |  Danny Sullivan | 8. |
| 1998 |  Team BMW Motorsport | BMW V12 LM | Pierluigi Martini | Joachim Winkelhock | Kiesett |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c 8W - What?. //8w.forix.com, 1983. március 27. (Hozzáférés: 2010. május 3.)
- ↑ 50 Years Of Moto Grand Prix (1. kiadás). Hazelton Publishing Ltd, 1999. ISBN 1-874557-83-7
- ↑ 1976 Daytona 200, American Motorcyclist, May 1976, Vol. 30, No. 5, ISSN 0277-9358. Books.google.com. Hozzáférés ideje: 2010. május 3.
- ↑ Mi lesz itt? Megint verseny?. belsoseg.blog.hu, 2010. október 18. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
- ↑ http://www.driverdb.com/standings/25-1990/ Az 1990-es német túraautó-bajnokság végeredménye. driverdb.com. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
További információk
szerkesztés- Hivatalos szurkolói honlapja (angolul) és (hollandul)
- Profilja a motogp.com honlapon Archiválva 2016. augusztus 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- Profilja a grandprix.com honlapon (angolul)
- Profilja a statsf1.com honlapon (angolul)
- Profilja a driverdatabase.com honlapon (angolul)
