Kínai családnevek

Az ókori Kínában, a Hadakozó fejedelemségek korát (i. e. 5. század) megelőzően csak a királyi család és az arisztokrácia rendelkezett vezetéknévvel. Történelmileg jelentős különbség figyelhető meg a xing 姓 családnév és a shi 氏 nemzetségnév között. Xinget csak és kizárólag a királyi család birtokolhatott, mely szavak általában a „nő” jelentésű nü 女 radikálist, vagy gyökelemet tartalmazták, amiből többen arra következtetnek, hogy ez a akkori társadalmak matriarchális berendezkedésének, illetve annak hagyományának, továbbélésének jele. Más véleményen van Léon Vandermeersch sinológus, aki szerint a nü-radikális elem, már a Sang-dinasztia idején, az első kínai írásjegyek között is szerepelt, és függetlenül a jelentésétől egy adott etnikai csoportot vagy törzset jelölt. Ezt a hipotézist támaszthatja alá magának a „családnév” jelentésű xing 姓 írásjegy is, amely ugyancsak tartalmazza a nü-radikálist. Tudjuk azt is, hogy a Csou-dinasztia kezdetén csak a királyi udvarhoz tartozó és arisztokrata asszonyok viseltek törzs- vagy klánneveket, míg a férfiakat inkább nemesi címükön, vagy birtokai elnevezése után identifikálták.

A Csin-dinasztia (i. e. 3. század) megelőző korokban Kínát feudális társadalomnak tekinthetjük, hiszen a mindenkori uralkodók utódaiknak és a hozzájuk közelálló arisztokrata családoknak földbirtokokat ajándékoztak. Ennek következményeképpen egyfajta al-családnevek jelentek meg, melyek kínai elnevezése a shi 氏. Egy arisztokrata tehát rendelkezhetett egy xinggel és egy shivel is. Az i. e. 221-ben létrejött egységes Kína idejétől kezdve azonban az arisztokrácia privilégiuma a család- vagy nemzetségnév viselésére fokozatosan megszűnt. A köznép is rendelkezhetett családnévvel. Továbbá a xing és a shi között különbség is egyre jobban feloldódott, majd megszűnt.

A következő shi-típusú családnevek egy része a mai napig fenn maradt:

1. Az olyan xingek, melyeket egy-egy uralkodói család saját shijeként megtartott, például a Jiang (姜) és a Yao (姚).
2. A császár által adományozott királyi név, mint például a Kuang (鄺).
3. Államok, fejedelemségek nevei, melyeket a közemberek és gyakorta vettek fel saját nevükként, hogy könnyebben azonosíthatók legyenek. Ilyenek például a Song (宋), Wu (吴/吳), Chen (陈/陳), Tan (譚/谭). Jelenleg a kínaiak legtöbbje ilyen típusú vezetéknevet visel.
4. Az egykori birtokok neve után felvett, helynevekből származtatott családnevek. Az ilyen típusú vezetéknév között gyakorta találkozni két tagból állókkal is, mint például az Ouyang.
5. Az ősök, felmenők után kapott családnevek, melyekből közel 5-600 létezik. Ezek közül is mintegy 200 kéttagú. Ilyen például a Boyuan 伯爰, amely a nagyapa nevére utal.
6. Hagyományosan szokás volt a fiúgyermekeket a családon belül külön elnevezéssel megkülönböztetni egymástól attól függően, hogy hanyadik helyen áll. Ilyen kifejezések voltak a Meng (孟), a Zhong (仲), a Shu (叔) és a Ji (季). Ezek a szavak később családnevekké váltak.
7. Foglalkozásnevek is válhattak családnevekké, mint például a Sima (司马), a „lovak felügyelője” vagy „hadügyminiszter”, a Tao (陶), vagyis „fazekas" és a Wu (巫), „sámán".
8. Etnikai csoportok nevei, melyekkel eredetileg a nem han gyökerekkel rendelkező, ám kínaiak között élő személyeket jelölték.

• Az első 10 leggyakoribb kínai családnév valamelyikét a világon élő kínaiak mintegy 40%-a viseli. Ezek a következők:

Li/Lee 李, Wang/Wong 王, Zhang/Chang/Cheung 張/张, Zhao/Chao/Chiu 趙/赵, Chen/Chan 陳/陈, Yang/Young/Yeung 楊/杨, Wu/Woo/Ng 吳/吴, Liu/Lau 劉/刘, Huang/Wong 黃/黄, Zhou/Chou/Chow/Chau 周

• A 11–20. leggyakoribb kínai családnév valamelyikét a világon élő kínaiak mintegy 10%-a viseli. Ezek a következők:

Xu/Hsu/Tsui 徐, Zhu/Chu 朱, Lin/Lam 林, Sun/Suen 孫/孙, Ma 馬/马, Gao/Kao/Ko 高, Hu/Wu 胡, Zheng/Cheng 鄭/郑, Guo/Kuo/Kwok 郭, Xiao/Siu/Hsiao/Siew 蕭/萧/肖

• A 21–30. leggyakoribb kínai családnév valamelyikét a világon élő kínaiak mintegy 10%-a viseli. Ezek a következők:

Xie/Chia/Cheah/Seah/Hsieh/Cheu/Hsia/Tse 謝, He/Ho 何, Xu/Hsu/Hui 許/许, Song/Soong/Sung 宋, Shen/Shum/Sham 沈, Luo/Lo/Law 羅/罗, Han/Hon 韓/韩, Deng/Teng/Tang 鄧/邓, Liang/Leung 梁, Ye/Yeh/Yip/Ip 葉/叶

• A következő 15 családnév valamelyikét a világon élő kínaiak mintegy 10%-a viseli:

Fang/Fong 方, Cui/Tsui/Chui 崔, Cheng/Ching/Tsing 程、Pan/Poon/Pun 潘, Cao/Cho/Tsao 曹, Feng/Fung 馮/冯, Wang/Wong 汪, Cai/Choi 蔡, Yuan/Yuen 袁, Lu/Lo 盧/卢, Tang/Tong 唐, Qian/Chien/Chin 錢/钱, Du/To 杜, Peng/Pang 彭, Lu/Luk 陸/陆

A kínai családnevek egy része nem csupán egyetlen írásjegyből áll, hanem kettőből, vagy esetenként még több írásjegyből is. Az ilyen típusú családnevek elnevezése: fuxing 复姓, melynek szó szerinti jelentése: „összetett családnév”. Amennyiben egy családnév csak két elemből áll, úgy szokás a shuangxing 双姓 kifejezést - vagyis „páros családnév” – is használni rá. Az ilyen összetett családnevek leggyakrabban nemesi címekből, rangokból, birtokok helyneveiből származnak. Egy másik, jelentős részük pedig nem kínai eredetű, hanem más, Kínával szomszédos népek képviselőinek vezetékneve volt, akik elkínaiasodva, vagy a kínai kultúrával érintkezve is megtartották eredeti nevüket, melyet azonban már kínai átírásban, kínai írásjegyekkel írtak le. Mindent összevetve, az összetett családneveknek csak elenyésző hányada maradt fenn a mai napig.A következő táblázatban az összetett kínai családnevek láthatók, feltüntetve eredetüket, jelentésüket, illetve más nyelvű (vietnámi, koreai, japán) változataikat, a pinyin átírás ábécé-sorrendjébe rendezve:

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Chinese surname című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.