Kínasav

Kínasav

Kínasav

Kínasav
IUPAC-név(1S,3R,4S,5R)-1,3,4,5-tetrahidroxi-1-ciklohexánkarbonsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám77-95-2
PubChem6508
ChemSpider10246715
ChEBI17521
SMILES
O[C@]1(C[C@@H](O)[C@@H](O)[C@H](O)C1)C(O)=O
InChI
1/C7H12O6/c8-3-1-7(13,6(11)12)2-4(9)5(3)10/h3-5,8-10,13H,1-2H2,(H,11,12)/t3-,4-,5-,7+/m1/s1
InChIKeyAAWZDTNXLSGCEK-WYWMIBKRSA-N
ChEMBL465398
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC7H12O6
Moláris tömeg192,17 g/mol
Megjelenésfehér, prizma alakú kristály
Sűrűség1,35 g/cm³
Olvadáspont168 °C
Oldhatóság (vízben)oldódik
Oldhatóság (jégecet)oldódik
Veszélyek
R mondatokR36/37/38
S mondatokS24/25
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kínasav (régiesen kinasav[1]) a növényvilágban meglehetősen elterjedt poliol (négyértékű alkohol).

Előfordulás

szerkesztés

A d-(−)-kínasavat már több mint 100 éve előállították a kínafa kérgéből a kinin előállításának melléktermékeként. Mind a kinin, mind a kínasav innen kapta a nevét.[2] A kínasav megtalálható még a cukorrépában, réti szénában, egresben, szederben, áfonyában, cikóriában,[3] aszaltszilvában.[4]

A kávébabban főleg klorogénsavak formájában fordul elő, melyek a pörkölés hatására kínasavvá bomlanak, és egy részük tovább bomlik difenolokra, melyek fontos szerepet játszanak a kávé aromájában.[5] Klorogénsav laktonok adják a pörkölt kávé kesernyés ízét.[6]

A természetben tanninok poliol-részében fordul elő.[7]

Klorogénsavak

szerkesztés

Klorogénsavaknak nevezzük a kínasavnak valamelyik hidroxi-fahéjsavval alkotott észterét. Szűkebb értelemben „a” klorogénsav a kínasav és a kávésav észtere. Megtalálható az articsókában,[8] kávébabban, újborban, csonthéjas gyümölcsök fáinak leveleiben, almában, őszibarackban, sárgarépában, édesburgonyában.[9] FeIII-ionokkal alkotott fenolátkomplexe okozza a burgonya megsötétedését.[10]

Egyéb hidroxi-fahéjsav pl. a ferulasav és a p-kumarinsav(en).

A cinarin a kínasav kávésavval alkotott diésztere; 1,5-dikaffeil-kínasav. Megtalálható az aranyvesszőben[11] és az articsókában.[8]

p-kumarinsavval(en) (p-kumaril-kínasav) és galluszsavval (teogallin(en)) alkotott észtere megtalálható a tealevélben.[12] Az ananászban a kínasav dikumarátja található meg.[13]

Kémiai tulajdonságok

szerkesztés

Dehidratálása sikimisavat eredményez:

+ H2O

Fizikai tulajdonságok

szerkesztés

Fehér, savanyú ízű prizmák. Vízben és jégecetben jól oldódik. Optikailag aktív. A d-(−)-kínasav olvadáspontja 168–170 °C.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. Bokor József (szerk.). kinasav, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  2. Sem a kínafának, sem a kínasavnak nincs kapcsolata Kínával. A kínasav angol neve quinic acid, míg Kínáé China. A magyar nyelvben véletlenül azonos alakú a két szó, de a németben is megvan ez a hasonlóság: Chinasäure, illetve China. A kínafa Közép- és Dél-Amerikában őshonos, neve inka eredetű.
  3. Ferschl Barbara: Különleges zöldségnövények termesztése (cikória, feketegyökér, mángold) Archiválva 2014. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. Stacewicz-Sapuntzakis M.: Dried plums and their products: composition and health effects--an updated review. (PubMed)
  5. Quinic Acid (coffeechemistry.com)
  6. Kaiser N, Birkholz D, Colomban S, Navarini L, Engelhardt UH.: A new method for the preparative isolation of chlorogenic acid lactones from coffee and model roasts of 5-caffeoylquinic acid. (PubMed)
  7. Zajácz Ágnes: Humán nyál amiláz inhibitorok vizsgálata Archiválva 2014. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (Debreceni Egyetem, PhD értekezés)
  8. a b Articsóka Archiválva 2014. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (orvosok.hu)
  9. Upadhyay R, Mohan Rao LJ.: An outlook on chlorogenic acids-occurrence, chemistry, technology, and biological activities. (PubMed)
  10. Dr. Otto-Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Műszaki Könyvkiadó, 1983. 2. kötet, 900–901. oldal. ISBN 963-10-3269-8
  11. Gyógynövények. [2013. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 27.)
  12. A tealevél kémiája Archiválva 2014. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (1000 tea)
  13. Dr. Szabó László Gy.: Gyógynövények és élelmiszernövények A-tól Z-ig

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés