Napforduló

a Nap legmagasabb déli vagy északi pozíciója a Baktérítőn, illetve Ráktérítőn
(Nyári napforduló szócikkből átirányítva)

A napforduló (latinul solstitium (sol+stare)) csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. Valójában az év két pillanata: a Nap legmagasabb déli pozíciója a Baktérítőn, illetve északi pozíciója a Ráktérítőn; az az időpont, amikor (látszólagos) éves égi útján a Nap észak-déli mozgása ellentétes irányúra változik.

A Föld megvilágítása a nyári napforduló idején
A Föld megvilágítása a téli napforduló idején
Nap-éj egyenlőségek és napfordulók időpontjai a Földön
(UTC idő)[1]
eseménytavaszi
napéjegyenlőség
nyári
napforduló
őszi
napéjegyenlőség
téli
napforduló
hónapmárciusjúniusszeptemberdecember
év
napidőnapidőnapidőnapidő
20102017:322111:282303:092123:38
20112023:212117:162309:042205:30
20122005:142023:092214:492111:12
20132011:022105:042220:442117:11
20142016:572110:512302:292123:03
20152022:452116:382308:202204:48
20162004:302022:342214:212110:44
20172010:282104:242220:022116:28
20182016:152110:072301:542122:23
20192021:582115:542307:502204:19
20202003:502021:442213:312110:02
20212009:372103:322219:212115:59
20222015:332109:142301:042121:48
20232021:252114:572306:502203:28
20242003:072020:512212:442109:20
20252009:022102:422218:202115:03
20262014:462108:252300:062120:50
20272020:252114:112306:022202:43

A nyári napforduló alkalmával a nappal, a téli napforduló alkalmával pedig az éjszaka a leghosszabb, azonban a téli, illetve nyári napforduló ellentétes a Föld déli és északi felén.

A Föld forgástengelyének a ferdesége miatt a két időpont delelési magassága közt eltérés mutatkozik.

Nyári napforduló

szerkesztés

A nyári napforduló az a pillanat, amikor a Nap-Föld középpontokat összekötő egyenes és az egyenlítő síkja által bezárt szög a legnagyobb értékét (kb. 23,5 fok) éri el a Nap északi félgömbön való elhelyezkedése mellett. Ez az időpont június 21-én van,[2] és az északi féltekén a csillagászati nyár kezdetét jelenti. Pontos időpontját a csillagászati évkönyvek közlik világidőben (UTC).

A nyári napfordulóig a Nap delelési helye az égbolton délről északra halad, utána pedig északról dél felé kezd mozogni, és az év leghosszabb nappalát adja (következésképpen a legrövidebb éjszakát) az északi féltekén.

A magyar népi szokások szerint már korábban is fontos ünnep volt, de a kereszténység felvétele óta Szent Iván napjához (éjjeléhez) kötik a nyári napfordulót. A legtöbb kultúrában számos ősi szokás kapcsolódik hozzá, megünneplésének ismét reneszánsza van. A nyári napfordulókor, június 21-én ünneplik az újpogány wicca vallás nyolc nagy ünnepének egyikét; a lithát, a tűz ünnepét.

Jellemző pozíciók június 21-én

szerkesztés
  • Az Északi-sarkon a Nap egész nap fent van, állandó magasságon, 23°-on látszik[3]
  • Az északi sarkkörön a Nap 47°-on delel, 27 órát van fent (aznap egész nap, és előtte-utána 1,5-1,5 órát).
  • Magyarországról nézve a nyári napforduló idején a Nap 66° magasan delel, 16 órát van fent.
  • A Ráktérítőn a Nap 90°-on delel, 13,5 órát van fent.
  • Az Egyenlítőn a Nap 66,5° magasan delel, 12 órát van fent.
  • A Baktérítőn a Nap 43°-on delel, 10,5 órát van fent.
  • A déli sarkkörön a Nap középpontja éppen az északi horizonton tartózkodik, anélkül, hogy feljebb emelkedne. Ez az év egyetlen napja, amikor a Nap nem kel fel.
  • A Déli-sarkon a Nap nem kel fel, 23°-kal a horizont alatt tartózkodik.

Téli napforduló

szerkesztés

A téli napforduló az a pillanat, amikor a Nap-Föld középpontokat összekötő egyenes és az egyenlítő síkja által bezárt szög a legnagyobb értékét (kb. 23,5 fok) éri el a Nap déli félgömbön való elhelyezkedése mellett. Ez az időpont december 21-én van,[2] és az északi féltekén a csillagászati tél kezdetét jelenti. Pontos időpontját a csillagászati évkönyvek közlik világidőben (UTC).

A téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakát) adja az északi féltekén.

A téli napfordulóhoz a legtöbb kultúrában számos ősi népi szokás kapcsolódik, és ünnepségek kísérik, mint például az ókori római szaturnália, a zsidó hanuka, az afroamerikai kwanzaa, a kelet-ázsiai tungcse-fesztivál, vagy maga a karácsony, melyet Mithrász és a Sol Invictus napisten kultuszához kapcsolódóan, illetve több pogány ünnep helyett tart ma a keresztény vallás.[4]

Jellemző pozíciók december 21-én

szerkesztés
  • Az Északi-sarkon a Nap nem kel fel, hanem 23°-kal a horizont alatt tartózkodik.
  • Az északi sarkkörön a Nap középpontja éppen a déli horizonton tartózkodik, anélkül, hogy feljebb emelkedne. Ez az év egyetlen napja, amikor a Nap nem kel fel.
  • Magyarországról nézve a téli napforduló idején a Nap 19° magasan delel, 8,5 órát van fent.
  • A Ráktérítőn a Nap 43°-on delel, 11 órát van fent.
  • Az Egyenlítőn a Nap 66,5°-on delel, 12 órát van fent.
  • A Baktérítőn a Nap 90°-on delel, 13,5 órát van fent.
  • A déli sarkkörön a Nap 47°-on delel, 27 órát van fent. (aznap egész nap, és előtte-utána 1,5-1,5 órát)
  • A Déli-sarkon a Nap állandó magasságon, 23°-on kering.[5]

A napfordulók elnevezése a déli féltekén

szerkesztés

Tekintve, hogy a magyarok túlnyomó többsége az északi féltekén él, a magyar nyelv a decemberi napfordulót nevezi télinek és a júniusit nyárinak. Ez azonban nem minden országban van így, hiszen a déli féltekén decemberben nyár van és júniusban pedig tél. Ennek megfelelően Ausztráliában például a summer solstice (nyári napforduló) nevet használják a decemberi napfordulóra, a júniusi napforduló neve pedig winter solstice (téli napforduló).[6] Hasonlóan, Argentínában a júniusi napforduló neve solsticio de invierno (téli napforduló), a decemberié pedig solsticio de verano (nyári napforduló).[7]

A napfordulók eltolódása a naptárhoz viszonyítva

szerkesztés

A ma használatos naptárrendszerünk a Föld Nap körüli éves keringését igyekszik összhangba hozni a naptári évben foglalt egész napok számával. A tavaszponttól tavaszpontig tartó úgynevezett szoláris év hossza 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodperc. A 365 naphoz négy évenként hozzáadott egy szökőnap 11 perc 14 másodperc többletet eredményez évenként; ezt az eltérést küszöböli ki a kerek százas évek korrekciója.

A fentiekből következik, hogy egyik évről a másikra a napfordulók időpontja kerekítve 5 óra 49 perccel később következik be, illetve szökőév esetén 4 ⋅ (5 óra + 49 perc) − 24 óra = 44 perccel hamarabb; ez általában azt jelenti, hogy négy éven belül egyszer a naptári nap is változik. Ez igaz a nap-éj egyenlőségekre is.[8]

A napfelkelte időpontja

szerkesztés

Noha a nyári napforduló napján a leghosszabb a nappal, a legkorábbi napfelkelte nem ezen a napon van. Hasonlóan a napfelkelte legkésőbbi időpontja sem a téli napforduló napján van, dacára annak, hogy ezen a napon a leghosszabb az éjszaka.[9]

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. https://www.timeanddate.com/calendar/summer-solstice.html
  2. a b A naptárrendszer miatti dátumeltérés magyarázatát lásd a #A napfordulók eltolódása a naptárhoz viszonyítva fejezetben.
  3. A Nap az Északi-sarkon a tavaszi- és az őszi nap-éj egyenlőség időpontja között állandóan a horizont fölött van, illetve a légköri refrakció következtében napokkal korábban illetve későbben is.
  4. Hahn István: Istenek és népek
  5. A Nap a Déli-sarkon szeptember 22. és március 21. között állandóan a horizont fölött van.
  6. Geoscience Australia: Summer and Winter Solstice (angol nyelven). www.ga.gov.au. Australia Government, 2014. június 16. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  7. Solsticio de invierno: por qué hoy es el día más corto del año (spanyol nyelven). www.lanacion.com.ar, 2020. június 20. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  8. A pontos táblázatokban található néhány perces különbség további csillagászati okokra vezethető vissza.
  9. Napkelte és napnyugta - Budapest (magyar nyelven). Süssfelnap. (Hozzáférés: 2020. június 29.)

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Napforduló témájú médiaállományokat.