Szentendrei járás

közigazgatási egység Pest vármegyében Magyarországon

A Szentendrei járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Szentendre. Területe 326,58 km², népessége 77 720 fő, népsűrűsége pedig 238 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én négy város (Szentendre, Budakalász, Pomáz és Visegrád) és kilenc község tartozott hozzá.

Szentendrei járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
VármegyePest vármegye
Járási székhelySzentendre
Települések száma13
városok4
Népesség
Teljes népesség88 937 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség238 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület326,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
A Szentendrei járás elhelyezkedése Magyarországon
A Szentendrei járás elhelyezkedése Magyarországon

A Szentendrei járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett, ezen a néven 1940-től, amikor a Pomázi járás székhelyét Szentendrére helyezték és nevét ennek megfelelően módosították. Az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Pest megyéhez tartozott.

Települései

szerkesztés
TelepülésRang
(2013. július 15.)
Közös hivatalKistérség
(2013. január 1.)
Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Szentendrejárásszékhely városSzentendreSzentendrei
25 274
43,82
BudakalászvárosSzentendrei
10 450
15,17
PomázvárosSzentendrei
16 445
49,03
VisegrádvárosSzentendrei
1 795
33,27
LeányfalunagyközségSzentendrei
3 483
15,37
CsobánkaközségSzentendrei
3 178
22,76
DunabogdányközségSzentendrei
3 113
25,5
KisorosziközségTahitótfaluSzentendrei
946
10,94
PilisszentkeresztközségSzentendrei
2 193
17,21
PilisszentlászlóközségSzentendreSzentendrei
1 193
17,75
PócsmegyerközségSzentendrei
1 919
13,08
SzigetmonostorközségSzentendrei
2 235
23,51
TahitótfaluközségTahitótfaluSzentendrei
5 496
39,17

Története

szerkesztés

Források

szerkesztés
  1. A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)

A Szentendrei járás az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután Pest megyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Szentendre volt. Ezen a néven 1940-től működött, amikor a Pomázi járás székhelyét Pomázról Szentendrére helyezték és nevét ennek megfelelően megváltoztatták. 1983. december 31-ével szűnt meg az összes magyarországi járással együtt.

Története

szerkesztés

A Szentendrei járás elődje a Pomázi járás volt, melynek neve 1898-ig Pilisi felső járás volt és a 19. század közepén az addigi Pilisi járás feldarabolásával jött létre.

1940-ben az 1934-ben lecsökkentett területű Pomázi járás székhelyét Pomázról a rég városi ranggal rendelkező, jobb közlekedési helyzetben lévő, a térség tényleges központjává vált Szentendrére helyezték át és elnevezését is ehhez igazították. A járás határai ekkor nem módosultak.

A Szentendrei és a Budakörnyéki járás határát 1949-ben igazították ki a közlekedési lehetőségek figyelembe vételével oly módon, hogy Piliscsaba és Pilisliget (az addigi Klotildliget) az előbbiből az utóbbiba került, míg Üröm megfordítva, a Szentendrei járásba. Ez az elhatárolás azonban csak mintegy másfél évig maradt érvényben.

1950. január 1-jével több más településsel együtt Budapesthez csatolták Békásmegyert, létrehozva Nagy-Budapestet. Az 1950-es megyerendezés folytán februártól a járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye helyett Pest megyéhez tartozott, majd 1950-es járásrendezés során Pilisborosjenőt és Ürömöt elcsatolták a Budakörnyéki helyébe lépett Budai járáshoz. Ezután a járás határai több mint 33 éven át, megszűnéséig nem változtak többé.

1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. A Szentendrei járás helyét a Szentendrei városkörnyék vette át. 2013. január 1-től ismét a Szentendrei járás a hivatalos megnevezés, ezzel egy időben Pilisszántó község átkerült a Pilisvörösvári járásba.

Községei 1940 és 1983 között

szerkesztés

Az alábbi táblázat felsorolja a Szentendrei járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

A tanácsrendszer első éveiben, 1950 és 1954 között Szentendre jogállása közvetlenül a járási tanács alá rendelt város volt, vagyis a járáshoz tartozott.

KözségMikortólHonnanMeddigHova
Békásmegyer1940Pomázi járásból1950Budapesthez csatolták
Budakalász1940Pomázi járásból1983Szentendrei városkörnyékhez
Csobánka1940Pomázi járásból1983Szentendrei városkörnyékhez
Dunabogdány1940Pomázi járásból1983Szentendrei városkörnyékhez
Kisoroszi1940Pomázi járásból1983Szentendrei városkörnyékhez
Klotildliget1940Pomázi járásból1948Budakörnyéki járáshoz
Leányfalu1949Pócsmegyer határából1983Szentendrei városkörnyékhez
Pilisborosjenő1940Pomázi járásból1950Budai járáshoz
Piliscsaba1940Pomázi járásból1948Budakörnyéki járáshoz
Pilisszántó1940Pomázi járásból1983Szentendrei városkörnyékhez
Pilisszentkereszt1940Pomázi járásból1983Szentendrei városkörnyékhez
Pilisszentlászló1940Pomázi járásból1983Szentendrei városkörnyékhez
Pócsmegyer1940Pomázi járásból1983Szentendrei városkörnyékhez
Pomáz1940Pomázi járásból1983Szentendrei városkörnyékhez
Szigetmonostor1940Pomázi járásból1983Szentendrei városkörnyékhez
Tahitótfalu1940Pomázi járásból1983Szentendrei városkörnyékhez
Üröm1949Budakörnyéki járásból1950Budai járáshoz
Visegrád1940Pomázi járásból1983Szentendrei városkörnyékhez

Történeti adatai

szerkesztés